...szerettem őket egykor...
Szétszórás
Jó itt
a sötétbe bújt az egyik
és rágja magát
hogy hátha majd átér
ott túloldalt
nevetés repülés és fény van
és milyen szép ha lángok ölelnek
a boldog tűzben elég
de nincs helyed
mézet önt asszonyára az egyik
és mondja hogy édes vagy
vagy méreg folyik át rajta keresztül
és az élet előre meg hátra
hol magodat öntöd rá
neked nincs helyed
csak a szétszórás van
csak a szétszórás van
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése